A kedvencem.
A gyapjú eredetileg a juhok szőrzetére és a belőle készült anyagra értettük, de a fogalom alatt más állatok gyapját is jelenti, valamint nem csupán a szőrből készült termékekre használjuk, hanem az irhájukra is. Az irhát most nem részletezem, csak a szőrrel foglalkozom.
A különféle birkafajtáknak különféle szőrük van. Az itthon honos rackáké hosszú szálú és durva, az ausztrál merinóiaké pedig rövidebb szálú és finom, puha. Ez mutatja azt is, hogy azoknak a fajtáknak finomabb a gyapja, amelyek sivatagosabb vidékeken élnek (ezt nyugodtan alkalmazhatjuk ökölszabályként.)
A levágott szőrt nem azonnal alkalmazzák, hanem megtisztítják a szennyeződésektől (kivéve, ha nem etikus körülmények között, csempézett ólakban tartják az állatokat. Én ezt a módszert nem ajánlom, iszonyú barbár hozzáállásnak tartom!), mossák. Ezután két út lehetséges: filcesítik az anyagot, illetve szálat fonnak belőle. Ez a gyapjú különlegessége: a felülete pikkelyes ezért össze tudnak tapadni a szálak, a szál belselye pedig hullámos, emiatt a gyapjú egy nagyon rugalmas anyag: akár 30%-kal is kinyújtható és ezt képes meg is tartani, de vissza is ugrik, ha arra van szükség (formára igazítható, viszont csak ezen a formán mosható innentől!) A filcet házépítéstől a kárpitozásig hasznosíthatjuk és a ruhaipar is használja (bár ezt manapság szövik és utána “ragasztják” össze.) A szálból bármi készülhet az egészen finom, vékony ruházati anyagoktól kezdve a durva fonalakig. Gyakorlatilag a lakás bármelyik területén alkalmazhatóak. Minden szövés-, hurkolás technika alkalmazható vele. Az emberiség len utáni legősibb anyagjajtája.
Az állati eredete miatt a gyapjú nem örök életű anyag, a napfény, a lúg és az erős savak is károsítják. Hagyományos anyagokkal és szintetikus festékekkel is színezhető; ez az elért árnyalataiban meg fog mutatkozni: a természetes festékanyagok pasztelesebb, tompább színeket eredményeznek. Gyenge savval fixálható (pl. ecetes víz.)
A szigetelő képessége rendkívüli! Télen melegít, míg nyáron hüvössé tesz! A ruházati felhasználása ezért igen széles skálán mozog; egész évben kellemes viseletet biztosít. Ezen túl viasztartalmának, a gyapjúzsírnak, lanolinnak köszönhetően a nedvesség ellen szigetel. Jellegzetes szaggal ég, ha kivesszük a lángból elalszik és nem ég tovább. Magas hőfokon is mosható, azonban rosszul reagál a hirtelen hőmérsékletváltozásra: összeugrik és sajnos ebben az állapotban marad.
Érdekes tulajdonsága a gyapjúnak, hogy a szagokat nem veszi át és nehezen koszolódik. Emiatt mind a ruházat, mind a lakberendezés terén igen könnyen kezelhető, a mai szokásainkkal teljesen ellentétesen kezelendő anyag! A szagokat ki lehet szellőztetni belőle, a koszt pedig ki lehet verni belőle, ügyelve arra, hogy ne nedvesedjen. Emiatt ezt a műveletet frissen leesett hóban szokták elvégezni. (A havat maradéktalanul le kell seperni róla, mielőtt 0 fok feletti hőmérsékletre kerül az anyag!) Manapság a szűz hó híján inkább porszívózni szokás. Csak a beleragadt szennyeződést távolítják el lemosással (a lúg károsítja, ugye.) (Van egy merinói blúzom, amit évekkel ezelőtt készítettem és még nem kellett kimosni.)
Hasonlóan érdekes tulajdonsága a gyapjúnak a nedvesség megtartó képesség. A saját súlyának akár 40-60%-ával megegyező nedvességtartalomnál is száraznak érezzük!
Az élő állatokról lenyírt, tiszta gyapjút nemzetközi védjegy a Woolmark védi.
A lakberendezésben a leginkább ismert a gyapjúszőnyeg. Többféle technikával készülhet: nemezelve, szőttesként, de csomózva is. Előfordul kötött, horgolt verziója is; ezeket nemezelni is lehet, utólag.
Díszpárnaként, takaróként és ágyneműként is gyakori. Azonban ezekben az esetekben figyelj arra, hogy néhány ember különösen érzékeny a gyapjúra és sok esetben szúrósnak, kellemetlennek érzik a tapintását (akár huzaton keresztül is.) Az erre nem érzékenyeknek viszont egy kitűnő választás!
A nemesebb anyagok elég nehezen elérhetőek Magyarországon, de angol, olasz és ausztrál szállítóktól beszerezhetőek. Ezek nem olcsóak, de csodálatosan szépek, fényesek és használhatóak. Nem helyettesíthetőek semmi mással! (Nekem az a tapasztalatom, hogy hiába keverik műszállal, a gyapjú jó tulajdonságai “elromlanak”, a rosszak viszont nem feltétlenül javíthatóak. Ami korábban jól filcesedett, továbbra is fog filcesedni. Esetleg csak nyomokban fog gyapjút tartalmazni, ami már semmilyen formában nem emlékeztet a gyapjúra! Az eddigi legjobb tapasztalatom gyapjú, pamut keverékekkel volt. A tisztíthatósága nehezebb, de a hővel kapcsolatos tulajdonságaik és a nedvszívásuk rendkívül kellemessé tették. Ezen túl a gyapjú szúrósságát is sikerült enyhén csökkenteni a keveréssel. Bevallom pár éve eljutottam arra a szintre, hogy megfogadtam: soha többé keverékfonalak…)
